Szinte már napi szinten találkozunk a laktóz intolerancia, fruktóz intolerancia kifejezéssel. Azonban nagyon kis figyelmet szentel a társadalom a fruktán nevezetű élelmi rostra annak ellenére, hogy egyre több friss kutatási eredmény mutat rá ennek az összetett szénhidrátnak az emésztési elégtelenségére, melyet fruktán intoleranciának nevezünk. A fruktánok több fruktóz molekulát is tartalmaznak, ezért gyakran a tünetek is megegyeznek a fruktóz intoleranciában tapasztaltakkal csak hogy az okozat az teljesen más, amely hosszú távon bélgyulladásban szenvedőknek megoldást jelenthet. Fontos megemlíteni, hogy a bélgyulladásban szenvedők jelentős része szenved fruktán, illetve fruktóz intoleranciában.
Sokszor halljuk azt a kifejezést, hogy nem cöliákiás gluténérzékenység vagy másnéven nem autoimmun gluténérzékenység, amely azt jelenti, hogy bár klinikai módszerrel nem kimutatható a gluténra való érzékenység (gabonafélékben található fehérje összetevő/alkotórész), azonban mégis megjelennek azok az emésztőrendszeri tünetek (hasi puffadás, görcsös hasi fájdalom, székrekedés/hasmenés) különböző gabonafélék fogyasztása után, mintha gluténérzékenység állna fenn. Legtöbbször ez a jelenséget hívják nem cöliákiás gluténérzékenységnek, melyre megoldásként gluténmentes étrendet javasolnak, amelyre a betegek általában pozitívan is reagálnak.
De ez biztos csak a glutén kiiktatásának köszönhető?
A válasz nem. Elkezdték vizsgálni, hogy bár valakinek csökkentette a panaszait a gluténmentes étrend, de 100%-osan nem oldotta meg az adott páciens problémáit, így fókuszba került a fruktán, mint esetleges okozat. Nagyon fontos szempont, hogy a fruktán jelentős részétől megszabadulunk, ha a cereáliák egy részét kiiktatjuk, így teljesen logikus, hogy csökkenni fog a panaszok száma, mértéke, de mivel számos más élelmi anyag tartalmaz fruktánt, ezért az időnként visszatérő (sokszor enyhébb) tünetek okát is meg kell keresni, vizsgálni, majd oldani. Itt jön szóba a fruktán szegény étrend követése.
Legismertebb fruktán az inulin, mely a gabonaféléken túl nagy mennyiségben található meg a csicsókában, fokhagymában, jamgyökérben, articsókában.
Egyéb magas fruktán tartalmú nyersanyagok:
Zöldségek: spárga, cékla, édeskömény, kelkáposzta, kelbimbó, póréhagyma, hagyma, vöröshagyma, újhagyma fehér része, mogyoróhagyma (tehát a hagymafélék), mezei katáng, mungóbab
Gabonák: tönkölybúza, kamut búza, sima búza, rozs, kuszkusz, cikória, hagyományos kekszfélék, árpa
Olajos magvak: pisztácia, kesudió
Gyümölcsök: alma, szilva, görögdinnye, grépfrút, gránátalma, kopasz barack, banán, datolyaszilva
Fruktán intolerancia esetén fontos figyelembe venni az egyéni toleranciát, mivel ember válogatja, hogy a felsorolt élelmiszerekből mekkora mennyiség fogyasztható el probléma nélkül az adott páciens számára.
Fruktán szegény étkezés mellett javasolt a fruktóz szegény étrendi irányelveit is szem előtt tartani a biztos és gyors javulás és gyógyulás érdekében.